Japán történelmi korszakai (110-200-440-425)

I d ő r e n d
T ö r t é n e t
  prehisztorikus idők    
i. e. 11 000
 jómon

Csekély politikai differenciálódás; a klán- vagy falufőnökök mint uralkodók.

  
i. e.
10 000 – 538
 dzsómon-kultúra
 
i. e. 300 –
i. sz. 300
 yayoi kultúra
 
i. sz. 57.
Wa Nu országának királya arany pecsétnyomót kap a kínai császártól.
  
i. sz. 239.

Himiko királynő követséget küld Kínába.

  
i. sz.
300 – 552
 kofun - (sírdomb) kultúra

Az uji  főnökök mint helyi uralkodók.

  
369.

Japánok Mimana kolóniája Koreában

  
538.
Buddhizmus megjelenése Japánban.
  
Az 5. sz. második felében kínai krónikák említést tesznek Wa öt királyáról Yamato törzsfőnök (ökimi)
  

sintó - (kínai-japán ’istenségek útja’): a japánok ősi vallása, amely nevét a 6. sz.-ba kapta az országban megjelent buddhista szerzetesektől. Jellegzetességei a természeti erők és jelenségek (kami - isten), egyes állatok (különösen Inari rókaisten) és növények, valamint ősök (mindenekelőtt a napistennő, Amateraszu ómikami) tisztelete. Hivatalos változata Japán II. vh. végi kapitulációjáig államvallásnak számított.

A sintóban a természet minden lényében jelenlévő titokzatos „erőforrásra” érzékeny hitről van szó. Ez az animisztikus, naturalisztikus ősi „hitvallás” a japán ősvallás alapja: a természet misztériumait mélyen átélő, tisztelő, a természetben természetfeletti, szent erőket megélő, s azokkal azonosulni vágyó ember (tk. szamurájok) hite, aki a fákban, kövekben, forrásokban, tavakban, madarakban, álatokban, egyszóval a természetben lakó istenséggel, a kamival teremt spirituális, kultikus kapcsolatot.
552 – 710
 késői yamato  
593 – 628.
 Suiko császárnő uralkodása; Shótoku herceg Régenssége  
607.
 Shótoku herceg megépíti a Hórjúdzsi templomot  
593 – 622.
 A politikai központosítás kezdetei kínai mintára; átlépés a klán-rendszerből a császári rendszerbe  
645.
 a Szoga-klán bukása  
646.
 Taika-reformok bevezetése: kínai mintára erősen decentralizált, szigorú alá-felérendeltségre épülő állam kialakítása.  
672 – 686.
 Temmu császár uralkodása  
694.
 Jitó császárnő új fővárost alapít Fujiwarában  
710 – 794
 nara
Gemmyo császárnő Heijot (Nara) jelöli új fővárosnak. Heidzsó (ma Nara) néven geometriailag megtervezett állandó főváros megalapítása
  
712.
 Kojiki  
720.
 Nihon shoki  
724 – 749.
 Shomu császár uralkodása: államvallássá teszi a buddhizmust.  
741.
 Elrendelik a tartományoknak, hogy építsenek kolostorokat és zárdákat.  
 

Ashura – 1½ méter magas (tempyó-korszak: 729 - 748) száraz lakkozott – faszobor.

Az Ashurák birodalma (amely egy a karmikus átmenet hat birodalma közül) egyfelől a mennyei és az emberi birodalom, másfelől a pokol, éhes kísértetek és fenevadak birodalma között található. A hindu prebuddhista gondolkodásban az Ashurák negatív – démoni, gonosz – erők, akik a mennyei-istenek ellenségei. A buddhizmusban épp ellenkezőleg; a buddhista törvények védelmezőiként jelennek meg. Az itt (Nara: Kófukuji templom) látható Ashurát 4 arca és sok karja segíti védelmező feladatai elvégzésében.
745.
 Felépítik a Todaiji Nagy Buddha csarnokát Narában:
a) a Narai buddhizmus 6 iskolája;
b) a buddhizmus udvari vallás;
c) a shinto és a buddhizmus összeegyeztetése.		  
752.
 Todaiji Nagy Buddha szobrának felszentelése.  
777.
 Manyoshu  
784.
 Kammu császár (úr. 781-806) a fővárost előbb Nagaokába, majd Heianba (794) költözteti.  
794 – 1185
 heian

Erős császári hatalom a kor korai szakaszában. A fővárost Heiankjóba (ma Kiotó) költöztetik (1868-ig ez a császári székhely).
858.
Fujiwara Yorifusa régensi kinevezése a 9 éves Seiwa császár mellé: a Fujiwara-uralom kezdete a az udvari kormányzatban
950.
 Taira no Maszakado felkelése.
995 – 1027.
 Fujiwara no Michinaga uralma.
1053.
 Udzsiban megépül a Bjódóin templom.
1068.
Goszandzsó tennó (császár) véget vet Fujiwara család befolyásának. Ezután a trónjukról lemondott, szerzetesi fogadalmat tett császárok kormányoznak. A helyi hatalmasságok közül kiemelkednek a császári család mellékágai, a Tairák és a Minamotók.
1086 – 1156.
insei, a visszavonult császárok elzárkózott uralma ellensúlyozza a Fujiwara-hatalmat.

szamuráj - a „szolgálni” jelentésű saburau igéből. Ebben a korban a szamurájok testőrök voltak, akik a császári udvar, a Fujiwara-nemesek és kolostorba vonult császárok szolgálatában álltak. A fogalom fokozatosan kiterjedt a tartományi katonákra, a bushira is. A Kamakura-, Muromachi- és az Edoidőszakban a szó alatt általában olyan katonát értettek, akinek van valamilyen rangja vagy tisztsége a sógunátus vagy egy daimyo szolgálatában.

Az egymással harcoló családok, tartományi vezetők fegyveres kíséretének tagjaiból, a szamurájokból új társadalmi réteg alakul ki.
1083 – 1086.
hároméves hadjárat
A képen Minamoto Yoshiie hőstetteinek egy pillanata látható. Az ellenség ellni akcióban mutatja be a harcos hőst, akit Hachiman Taronak (Hachimannak, a háború istenének elsőszülöttje) is neveznek. A metszeten látható legenda szerint Yoshiie a felriasztott vadlibák repülésének megfigyelésével derítette fel az ellenség elhelyezkedését.
1156.
   Hogen- lázadás és háború  
1159 - 1160.
 Heiji-zavargások: a Tairák és a Minamotók versengéséből ideiglenesen a Tairák kerülnek ki győztesen.
1180.
 isibasijamai csata
Minamoto no Joritomo az isibasijamai csatában elszenvedte első vereségét, de később megnyerte a háborút.
1180.
 Az I. udzsi csata; - Nara felégetése; - Fudzsigavai csata.  
1180 – 1185.
 Gempei-háború (lentebb) Minamoto no Jorimotó megsemisíti a Taira családot. 1192-ben felveszi a sógun címet, amelyet 1868-ig viselnek Japán tényleges hatalmat birtoklók. A császár udvara Kiotóban marad, a sógun Kamakurából irányítja az államot.
1183.
Hiucsi ostroma; - A kurikarai csata, amelynek harctéri taktikai jelentősége, hogy kezdetét a Japán hadviselés leghíresebb íjászpárbaja előzte meg.
1184.
II. udzsi csata
Elsőként érkezni a csatába, egyike volt a szamurájok legmagasztosabb eszményeinek. Ebben a csatában még az Udzsi folyó sem tudja megakadályozni a szamurájokat az eszmény a beteljesítésében.
avazui csata
A fanyomaton Tomoe Gozen, Minamoto no Josinaka felesége, a japán történelem kevés női szamurájainak egyike látható.
jasimai csata
Naszu Joicsi hőstette: az íjász lelőtte a parton horgonyzó egyik Taira-hajó árbócára erősített felségjelvényt
1185 – 1333
 kamakura A nyugat-európai hűbéri rendszerrel mutat párhuzamot.
1185.
Minamoto megsemmisíti a Tairákat; - Yoritomo megalapítja a bakufut kamakurában; - a dannourai tengeri ütközet. A jobboldali metszet a Genpei háború korának szamuráj hősiességét (önfeláldozás) idézi: Szuketada saját vérével írja fel nevét az egyik narai templom oszlopára. (Ne keresd Szuketada nevét a mai templomok oszlopain, ugyanis egész Narát felégették a Genpei háborúban.!)

Genpei-háború
A Taira-klán döntő vereséget szenved.
1200.
   Eisai és Dogen meghonosítja a kínai rinzai- és soto-zen hagyományokat.  
1207.
 Shinran száműzetése Echigóba: az Igazi Tiszta Föld iskola alapítása.  
1219.
 a Dzsókjú-háború; - a III. udzsi csata; - meggyilkolják Minamoto Sanetomót; - Hojo régenskén vezeti a Kamakura-bakufut.  
1221.
 Jokyu-háború - két lovas szamuráj párviadala „…amikor szamuráj küzdött szamuráj ellen, nem volt szükség másféle taktikára…”
1225.
 Heike és más háborús történetek  
1232.
 Jóei shimoku, az első törvénykönyv megszerkesztése.  
1242.
 Mongol betörések.  
1253.
 Nichiren a Lótusz-sutra segítő erejét hírdeti: a Nichiren-szekta alpítása  
1274.
 I. mongol támadás Japán ellen.  
1281.
  Mongol betörések; - a II. mongol támadás.

A kamikaze legenda születése.

Soha a történelemben, de talán napjainkig sem állítottak fel ekkora armadát. 4.400 hajót számlált, 142.000 emberrel a fedélzeten, akik egyszerű utasítást kaptak: kínai és koreai kikötőkből kihajózva szállják meg Japán szigeteit, és foglalják el a nagy mongol uralkodó, Kubla kán nevében.

Ehelyett ők maguk győzettek le, nem tengeri hadművelet, hanem egy olyan borzasztó vihar által, melyet a mai napig a japánok kamikaze, 'isteni szél'ként említenek. A mongol flotta tulajdonképpen teljesen megsemmisült (jelentések szerint 4.000 hajó, és 100.000 életet veszett oda), Japán pedig megmenekült az idegen megszállástól hat és fél évszázadra, a II. világháború végéig.

A katasztrófa Takashimánál, egy Kyushu melletti sziget, Japán nyugati részénél történt.
1289.

Meghal Ippen, a Tiszta Föld Buddhizmus „Az üdvözülés ideje” irányzatának alapítója.

  
1331.
 Godaigo császár felkelése; - Kaszagi ostroma; - Akaszaka ostroma; - Csihaja ostroma.  
1333.
 Hojok csoportos öngyilkossága Kamakurában; - a Kamakura-bakufu bukása.  
1333 – 1392
 északi és déli udvarok    
1336.

Minatogavai csata; - Go-Daigo elmenekül Kyotóból, és Yoshinóban megalapítja a déli udvart; - Takauji megalapítja a Muromachi-bakufut Kyotóban.

A képen a japán történelem egyik leghíresebb és legnagyobb tiszteletnek örvendő szamurája, Kuszunoki Maszasige, aki az elvesztett minatogavai csata (1336) után ritiális öngyilkosságot (seppuku) követett el. A metszeten csatalova, és vízben álló krizantémot ábrázoló címere (mon) látható.
1338.
 Tkauji felveszi a Seiitai sogun címet
1348.
 A Sidzsó Navate-i csata  
1392.
 Asikaga Josimicu lesz a sógun; 14 nemzedéken keresztül fennmarad
1392 – 1568
 muromachi Az Asikaga családból származó sógunok uralkodnak, székhelyük Kiotó Muromacsi negyede; - A zen-kultúra elterjedése;
Kyoto újjászületése kereskedelmi és kulturális központként

A nó színház kialakulása

NÓ DRÁMA – a japán dráma önálló műfaja, a 14. sz.-tól kialakuló szamuráj kultúra terméke. A verses, illetve prózai formájú nó-drámák krónikák, legendák feldolgozásai. A rövid darab lényege a második részben előadott tánc. Rohanó világunkban a műfaj fokozatosan háttérbe szorul.

„A nó a legszabályosabb misztériumdráma. Két világszint határán játszódik: egy élő beszélget benne egy halottal, vagy természetfölötti lény nyilatkozik meg halandó ember előtt. … A nó-drámákban a két világszint többé-kevésbé egyenrangú: folytonosan váltakozó és egyaránt fontos színterei a lét örök körforgásának, amely sorozatos újra-megtestesülésekre kárhoztatja az emberi lelket. Halandó lény és szellem találkozása mindkét fél számára hasznos lehet: előbbi transzcendens tapasztalatokkal gazdagodhat, utóbbinak pedig éppen a földi ember buzgó imái hozhatják meg a rég áhított üdvözülést.”

A jobboldalt látható maszk (ko-besimi - szellemmaszk) Kanjasó barbár fővezért ábrázolja, amely a Sókun [kiri-mono – záródarab művek csoportjában (ötödikként előadott)] darab egyik főszereplőjének kelléke.
1368 – 1394.
 Ashikaga Yoshimitsu, erős sógun uralma.
1392.
 Yoshimitsu egyesíti a két udvart.  
1394.
 Yoshimitsu felépítteti Kyotoban az Aranypavilont
1420.
   A tea szertartás elterjedése a zen-kolostorokon kívül.  
1449 – 1473.

Yoshimasa, a 8. sógun gyengekezű uralma; a császári udvar fellépése.

  
1467.
 Az Ónin-háború kezdete.  
1477.

Az Ónin-háború hivatalosan véget ér a harcok kiterjednek a tartományokra. Az háború során felbomlik az Asikaga-sogunátus által fenntartott központi hatalom. Az Ónin-háború teljes időtartama a hadakozó nagyurak kora: Japán feudális uradalmak sokaságára szakad, melyekben a daimyók uralkodnak.
1480.
 Hódzsó Szóun az Imagavákat támogatja  
1488-tól
 100 éves ikkó-lázadás kezdete Kagában.  
1490 – 1571
 Cukáhára Bokuden  
1493.
 Hódzsók elfoglalják Izu tartományt.  
1494.
 Hódzsók elfoglalják Odavarát  
1500.
 Japán kalózok elözönlik Kelet- és Délkelet-Ázsia tengereit  
1512.
 Hódzsók elfoglalják Kamakurát  
1518.
 Arai ostroma  
1524.
 Hódzsók elfoglalják Edót  
1527 – 1606

Jagju Munejosi

  
1536.
 Takeda Singen első ütközete Unnokucsinál  
 

wabi - a veszteség- vagy magányosságérzet jelentésű wabishi szó származéka.
A középkor idején fejlődött a szegénységet vállaló értelmiség esztétikájává, amely a nem teljest, a nem tökéletest, az egyszerűt, a szegényest és a szabálytalant a tökéletes, a hibátlan és a kifinomult fölé helyezte. A wabi-ideál szerint a köd vagy rohanó felhők által elhomályosított hold szebb, mint a tökéletesen látható telihold. A költészetben, az építészetben és a kerttervezésben is tükröződő wabi-esztétika legmagasabb rendű kifejezését talán a rusztikus egyszerűségű teaszertartásban (wabicha) érte el, amelyet még a XVI. században alakítottak ki Sen no Rikyu és más teamesterek. A fogalmat sokszor használják együtt a régies, egyszerű, patinás jelentésű „sabi” szóval (wabi-sabi).
1537.
 I. konodai csata  
1540.
 Aki-Korijama ostroma  
1542.
 Toda ostroma  
1543.

Megérkeznek az első európaiak (Portugálok Tamegashimába) Japánba,bevezetik a tűzfegyverek használatát.

  
1545.
 Éjszakai ütközet Kavagoénál.  
1548.
 Az uedaharai csata  
1549.

Kadzsiki ostroma, először használnak szakálas puskákat; - Xaveri (Szent) Ferenc Japánba érkezik; -

 
1549 – 1639.
 A keresztény évszázad  
1553.
 Az I. kavanakadzsimai csata  
1554.
 Muraki ostroma  
1555.
 A mijadzsimai csata; - A II. kavanakadzsimai csata;  
1557.
 A III. kavanakadzsimai csata; - Modzsi első ostroma;  
1560.
Az okehazamai csata;

A nyomaton Imagava Josimoto a hadakozó fejedelemségek korának egyik legsikeresebb daimjója paracsnoki botjával (szaihai) utasításokat oszt. 1560-ban seregével megindul Kiotó felé, de Ovari tartományban váratlanúl útját állta Oda Nobunaga maroknyi serege. Miután lerohanta Nobunaga határ menti erősségeit, Josimoto tábort vert, s ünnepélyesen megtekintette az ellenség levágott fejeit. Ezalatt viszont Nobunaga ismét váratlanúl rajtaütött a seregen, s megölte Josimotót.
1560 – 1653
 Ito Ittoszáj Kagehisza  
1561.
 A IV. kavanakadzsimai csata; - Ueszugi ostrom alá veszi Odavarát  
1564.
 Gifu bevétele; - A II. konodai csata (az I. 1537-ben volt); - Csata az ikkók ellen Azukizakánál;  
1568 – 1600
 momoyama Európai kor: Portugál kereskedők, hittérítők.  
1568.
 Oda Nobunaga Kyotóba vonul, véget vet az Ashikaga-sógunátusnak  
1569.
 Odavara ostroma; - A mimaszetogei csata;  
1570.
 Az anegavai csata; - Az imajamai csata; - Hódzsó Udzsijaszu halála;  
1571 – 1646
 Jagju Munenori  
1571.
 Oda Nobunaga lerombolja hiei-hegyi kolostorokat  
1572.
 mikatagaharai csata - a harctéri jelenet a Takedák lovasságának rohamát ábrázolja a nagy „havas csatában”. A csatának harctéri taktikai jelentősége is van. A korai idők lovas íjász szamurájait a – nevezett korra egyre jellemzőbb – fegyelmezett gyalogos csoportok képesek voltak legyőzni. A fegyverváltás (íjról lándzsára) lehetővé tette a szervezett hadműveletre képes lovasszamurájoknak, hogy rohamukkal eldöntsék a csata sorsát, amire az egyénileg küzdő íjász nem lett volna képes.
1573.
 Takeda Singen halála; - Oda Nobunaga meghódítja és irányítja Közép- Japán legnagyobb részét;  
1573 – 1645
 Takuan Szoho  
1574.
 Nagasima ostroma.  
1575.
 Nagasinói csata.  
1576.
 Nobunaga megépíteti az Azuchi várat a Biwa-tónál; - Csata Isijama Hongandzsinál;  
1578.
 Ueszugi Kensin halála; - A mimigavai csata;  
1579.
 Miki ostroma  
1580.
 Elesik az ikkik Isijama Hongandzsi-i vára  
1581.
 Tottori osrtoma  
1582.
 Takeda Kacujori halála.  

Oda Nobunagát (1534 – 1582) az első országegyesítőt meggyilkolják. A kép, Nobunaga egy korábbi sikertelen gyilkossági kísérletét örökíti meg: Manabe Rokurónak a Hatano klán szolgálatában álló nindzsának (akinek családját Nobunaga kiirtotta) sikerült bejutnia az Azucsi kastélyba, hogy bosszút álljon, de elfogták és kivégezték.

jamazaki csata - A metszet azt a szemfüles földművest örökíti meg, aki ura (Oda Nobunaga) árulójával és orvgyilkosával (Akecsi Micuhide tábornok: Nobunaga egyik parancsnoka) a nevezett vesztes csata menekülése közben végez. A Jamazaki csatát az elhunyt régens legtehetségesebb tábornoka és utóda Tojotomi Hideyoshi (1591. egyesíti Japánt és kampakuként uralkodik) provokálja ki és nyeri meg, elégtételt véve így ura haláláért.
1582 – 1598.
 Földek felmérése.  
1583.
 A sizugatakei csata  
1584.
 Komaki ütközet; - Nagakutei ütközet;  
1584 – 1645

Mijamoto Muszasi

Japán legnépszerűbb szamurája (élete végéig roninnak tartotta magát). Több mint 60 sikeres párbaj (az első halálos kimenetelű párbaját 13 éves korában vívta), illetve több csatában való részvétel
- 1600 Sekigaharai ütközet;
- az 1614-es téli és a 1615-ös nyári Oszaka vára elleni ostromokban;
- 1637-ben a Simábára-i csata (az utólsó ütközetben való részvétele)
után 1643-ban visszavonul a világi élettől és egy barlangba költözik, ahol megírja a Go Rin No So-t (Öt gyűrű könyve). Ez a néhányoldalnyi ’könyvecske’ a japán kardforgatás és harcművészettel foglalkozó irodalom csúcsa mind a mai napig.

Egyéb, kiemelt figyelemre méltó hagyatéka még a Tadatosi nagyúr unszolására 1642-ben megírt: Hejho Sandzsugokádzso (35 cikkely a stratégiáról) című munkája.

Vándorlásai során több helyen alapít (máig fennmaradó: Niten Icsi Rju, Aoki Rju vagy Nito Tecudzsin Rju) iskolát Niten Rju, illetve Enmej Rju (tiszta kör) néven, de mindezt csak mellékes dolognak tartotta az „Út” keresése mellett.

Mijamoto Muszasi 1645-ben, 62 éves korában betegség következtében hal meg. Kívánságának megfelelően 6 fegyverével együtt az Amata tartománybeli Tenagájuge faluban temették el.

Halála után egy emberöltővel párviadalairól a tanítványai Niten Ki (két mennyország) címen krónikás könyvet állítottak össze tiszteletére.
1585.

Hadjárat a Sikoku fősziget ellen - Tojotomi Hideyosi – a későbbi japán egyesítő (1591-ben) – kagylókürtjébe fújva kiadja a támadási parancsot a sizugatakei csatában.
1586.
 Az oszakai vár építése; - A hecugigavai csata;  
1587.
 Hadjárat a Kjusu ellen, a fegyverek begyűjtése; - A katolikus térítés megtíltása.  
1588.
'Kardok begyűjtése’; a szamurájok elkülönülése a parasztoktól.  

ronin - „gazdátlan” szamuráj, aki elvesztette urát.
1590.
  
Odavara ostroma
  
1591.
Kunoe ostroma
  
Befejeződik Japán egyesítése.
  
Rendelet a parasztok és a szamurájok elkülönítéséről.
  
1592.
Hideyoshi megindítja az I. koreai hadjáratot
  
Kató Kijomasza, Japán történelmének egyik legkiválóbb hadvezére. Főszerepet játszott a koreai hadjáratban. A busidó szellemében csupán azért csapott le Mandzsúriában a dzsürdzsikre, hogy „megmutassa a vadaknak a japánok bátorságát”.
1593.
 A japánok visszavonúlnak Koreából.  
1597.
 A II. koreai hadjárat.  
Kínai hadjárat.  
1598.
 Tojotomi Hideyoshi halála.  
Véget ér a koreai háború.  
1600 - 1868
 edo Országegyesítés: békés elzártság; - Tokugawa Ieyasu daimjó felveszi a sóguni címet. Székhelyét Edóban (a mai Tokió) alapítja meg. A Tokugawák felszámolják az európaiak befolyását: a keresztények elüldözése után 1635-től kezdve teljesen elzárják Japánt az európaiak elől: Japán békés fejlődés útján belép a feudalizmus korszakába.
1600.
Sekigaharai csata – korszakzáró ütközet. Itt csaptak össze a Tojotomi Hideyosi országegyesítő törekvéseit folytató Tokugawa Ieyasu (1542-1616) seregei az Iszida Micunári által vezetett „Nyugati tömb” seregeivel. A csatábam megközelítőleg 180.000 ember vett részt, és kordokumentumok szerint 70.000 körül volt a halottak száma. A csata, Tokugawa Ieyasu seregeinek fölényes győzelmével végződöt, amelynek eredményeként Ieyasu megalapozta hatalmát.
1603.

Tokugawa Ieyasu felveszi a Seiita sógun címet és bakufut alapít Edóban. A Tokugawa-sógunok 14 nemzedéke követi, akik baku-han rendszer segítségével vezetik Japánt.
1607 – 1650
Jagju Micujosi Dzsubej
1609.
 A katolicizmus tilalma.  
Holland kereskedelmi állomás alapítása Hiradon.  
1614.
Téli hadjárat Ószaka ellen.
1615.
Nyári hadjárat Ószaka ellen; - az Ószaka vár ostroma; - tennódzsi csata;
1616.
Tokugawa Ieyasu halála;

Tendzsiku Tokubei (1616 - 1686)
Az első japán felfedezők egyike: megfordult Indiában és Macaóban is. (A ninják példaképüknek tekintik Tokubeit, azon az alapon miszerint álítólag jártas volt a toad mágiában: a legenda azt tartja, hogy ellenségei elől varangyos békává változva menekült)
1635.
 A japánok külföldre utazásának tilalma.  
1637.
 Neo-konfucianizmus támogatása.  
Shimabara-felkelés leverése.
  
1638.
Vérbe fojtják a Simabara-felkelést
  
1639.
Japán bezárja kapuit
  
1651.
Ronin felkelés
  
1688 – 1703.

Genroku-kor: a kabuki és a bábszínház virágzása, fametszetek a „mulandó világról” költészet és széppróza

  
Edo, Osaka és a helyőrségi városok gyors növekedése.  
1701 – 1802.

A 47 Ronin ügye: 1702. a 47 hűséges ronin bosszúja; a Japán néphagyomány részévé lett

  
1730 – 1801.
 Shintó újjáéledése: Nemzeti Tanulás Mozgalom  
1760 – 1849.
 Katsushika Hokusai  
1767 – 1858.
 Ando Hiroshige  
1781 – 1788.

Temmei-i éhinség; nélkülözés sok faluban, széles körű parasztfelkelések és városi lázongások

  
1853.
 Matthew Perry kapitány az Uraga-öbölbe érkezik, sorozatos válságok  
Az USA és az európai hatalmak egyenlőtlen szerződések megkötésére kényszerítik a sógunkormányt.
  
1854.
 Amerikai hajók érkeznek Japán partjaihoz.  
1867.
Tokugava Josinobu visszaadja a plitikai hatalmat a császárnak. A Meidzsi (felvilágosult kormányzás - Meidzsi-restauráció) néven meghirdetett új történelmi korszak modernizálást, terjeszkedést és nagyhatalmi törekvéseket ígér.
  
1868 – 1912
 meiji A reformok kora.  
1868.

A szamuráj szövetség megdönti a bakufu-rendszert; - császári restauráció; - Musuhito császár Edoba (új nevén Tokyóba)
költözteti az udvart.

  
1871.
A daimyo-birtokok visszavétele.
  
1872.

Megnyílik a Tokyo-Ósaka távíróvonal; - átadják a Yokohama-Tokyo vasútvonalat; - a könnyűipar fejlődése

  
1873.
Bécsi világkiállítás: az első alaklom a NagyVilágnak való bemutatkozásban.
  
1877.

satsuma-felkelés – 1877. év januárjában robbant ki, s Saigó szeptemberben elkövetett seppukujáig tartott)

Az utolsó az új Meiji-kormány reformjai ellen tiltakozó nagyobb fegyveres lázadások sorában, amely főleg a szamurájok társadalmi előjogainak és jövedelmének megnyírbálása s hagyományos életmódjuk felborítása ellen irányultak.

  
1885.

vejhaiveji előrenyomulás – A kép Nanbu Kijiró tűzérhadnagy feljegyzései alapján a japán sereg koreában álomásozó kínai seregek elleni előrenyomulásának egy pillanatát örökíti meg. (1884-ben Korea kérésére Kína csapatokat küld egy felkelés leverésére. Egy a Kínával kötött 1885-ös egyezmény alapján Japán is úgy határozott, hogy elküldi seregét Koreába. Mikor a csapatok megérkeztek, Japán erődemonstrációképen felszólította Koreát, hogy az ő segítségükkel hajtson végre jelentős közigazgatási változásokat. Kína nem volt hajlandó a változtatások bevezetésében együttműködni, s a vita háborúhoz vezetett, amelyben a modernizált és jól irányított japán csapatok győzelmet arattak.)
1890.

Meiji alkotmány; politikai pártok alakulnak; a képviselőház létrehozása
az első általános választások eredményeként

  
1894.
 Sztrájk egy ósakai szövőgyárban.  
1894 – 1895.
A japán-kínai háború. Kína lemond Tajvanról Japán javára, Korea önállósúl.
  
1896.

Megérkeznek Japánba az első mozgófilmek; megindul a hazai filmgyártás

  
1904 – 1905.
Az orosz-japán háború. A portsmouthi békében Oroszország átengedi Japánnak Port Arthurt és a Liaotung-félsziget bérletét, Szahalin szigetének déli részét, valamint Koreát és Mandzsúriát japán érdekterületnek ismeri el.
  
1904.
 Nan-shani csata.  
A nehézipar megteremtése.  
1910.
 Japán annektálja Koreát.  
1912 – 1926.
 taisho Fellendülés, válság, nyugati életformák.  
1912.
 Meiji császár halála.  
Taisho császár trónra lép; 1932-ig kétpárti polgári kormányzat  
Japán első alkalommal vesz részt az Olimpiai Játékokon  
1914.
 Hadüzenet Németországnak.  
1916.
 Natsumo Soseki regényíró halála.  
1920.
 Japán belép a Népszövetségbe.  
1922.
 Mori Ogai orvos-ezredes és regényíró halála  
1922. február 6-án a washingtoni konferencián önhatalmi flottaegyezményt írnak alá. Nagy-Britannia, az USA, Japán, Franciaország és Olaszország hadiflottáinak arányát 5:5:3:1,75-ben állapítják meg.
  
1923.
 Nagy kantoi földrengés.  
1925.
 Az első rádióadás.  
1926 –
sóva Taisó császár halála után helyére fia, Hirohitó kerül.  
1931 – 1945.
   "Megoldás" - területi hódítások  
1931.
Mandzsúria Japán kezére kerül.
  
1932.
1932. február 18-án a japánok Mandzsúriában bábállamot (Mandzsukuo) hoznak létre. Kormányzójává, majd császárává az utólsó kínai császárt, Pu Jit teszik.
  
1936.
1936. november 25-én Németország és Japán aláírja az antikomintern paktumot.
  
1937.
 A japán-kínai háború (1945-ig tart).  
1940.
1940. szeptember 27. Japán, Németország és Olaszország háromhatalmi egyezményt köt. Elismerik Japán vezető szerepét Ázsiában.
  
1941.
1941. december 7. Japán megtámadja az USA-t.
  
1945 – 1951.
  
Amerikai megszálás, újjáépítés
  
1945.
1945. augusztus 6. és 9. Atombombatámadás Hirosima és Nagaszaki ellen.
  
1945. szeptember 2. Japán aláírja a feltétel nélküli megadást.
  
1591.
1591. szeptember 8. A győztes hatalmak közül az USA, Nagy-Britannia és Franciaország (a Szovjetunió és Kína nem), valamint további 46 állam San Franciscóban békét köt Japánnal. Japán visszanyeri teljes szuverenitását, de elveszti Koreát, Tajvant, a Kuril-szigeteket, Szahalin déli részét és Mandzsúriát, illetve mandátumterületeit. Japán beleegyezik, hogy továbbra is amerikai haderők állomásozzanak területén.
  
1989 –
 heisze
Hirohito császárt halála után (1990. november 22.) a trónon fia, Akihito követi.